 |
| Karéliai pirog |
Finnország egy nagyon sokoldalú és különleges hely, ez nemcsak a környezeti látványosságokban, oktatási rendszerben és néphagyományokban mutatkozik meg, hanem a nemzeti ételeikben is. A finn sorozatunk második bejegyzésében a kedvenc fogásaink történeteit járjuk körül, minden egyes leírás végén pedig letölthetitek a felsorolt finomságok receptjeit, hogy Ti is kipróbálhassátok ezeket a csodákat! Úgy bizony, a finn konyha bővelkedik a finomabbnál finomabb harapnivalókban, ráadásul az bennük a legjobb, hogy egészségesek, egyszerű hozzávalókból állnak, de a végeredmény annál ízletesebb!
Karéliai pirog
Először Magyarországon egy finn pékség termékeként kóstoltuk a pirogot. A piacunkon árulta szombatonként egy finn hölgy Johanna, más finomsággal együtt. Törzsvevői lettünk, szinte mindent végigkóstoltunk, de ez maradt a favorit. Johanna finn pékséget működtetett Budapesten, ami sajnos azóta megszűnt, pedig egy értékes színfoltja volt a piacunknak is. Aztán első finnországi látogatásom alkalmával ettem többször is pirogot, ebédhez, ebéd helyett, reggelire, csak úgy az utcán sétálva éhségűzőként. Ez Finnország egyik legjellemzőbb étele, a Karjalanpiirakka.
A pirog Karéliából származik, és a 17-18. században jelent meg az ország déli részén. Amikor a Karéliából elvándorló finnek, akik valószínűleg az "oroszosítás" (oroszok lakta területek bővítése) elől költöztek Finnország más területeire, hozták magukkal ezt az ételt. Azóta nagyon sok helyre eljutott, az ország egész területére, sőt hasonló ételek vannak Kínában, Szibériában, Lengyelországban, Oroszországban is. A hagyományos finn ételt az EU eredetvédelmi oltalma is védi.
Jellemzően rozstészta alapú, sós tejberizzsel vagy krumplipürével töltött csónak alakú sütemény. Nagyon hamar elkészül, egészséges, finom étel köretként vagy akár könnyű főételként is. Mi "magyarosítjuk" a még meleg friss pirogot egy kis tejföllel. Nincs is finomabb egy őszi hűvös estén tea és gyertyafény mellé.
Lazacleves
Ezt a finom, igen tartalmas levest Finnországban ettük először. A Lohikeitto kiadós, könnyű, olyan igazi finn "letisztult" étel. Vajas rozskenyérrel eszik és egy pohár vízzel öblítik le. (Jut' eszembe, fantasztikusan jó íze van a víznek Finnországban! Nem osztozom azokkal, akik azt mondják, hogy a víz mindenhol egyforma, semmi íze! Ez nem így van! És a finn víz, még a vezetékes is, nagyon jó! Semmi klór mellékíz...)
A levest minden finn vendéglőben, sőt cukrászdában is lehet kapni! A cukrászdák is tartanak délben (11-től kb. 14.30-ig) büféebédet, ahol 8-9 euróért finomakat ehetünk. Svédasztal jellegű vagy menüsor (főétel/leves, saláta, szendvics, süti és kávé/tea), amiből választhatunk. Mi Csengével nagyon sokszor így ebédeltünk, és általában lazaclevest, ami megunhatatlan. Azután hazatérve is elkészítettük a kedvenc levesünket, ami a lazac miatt nem olcsó, viszont kiadós.
Tejsüti
Ez igazán nem is "süti", hanem palacsinta finn módra. A Pannukakku egy vastagabb tésztájú palacsintatészta, és sütőben sütik. A serpenyő alakját felvéve, valóban szeletelhető sütemény "sül ki belőle" a végén, amit tejszínhabbal, lekvárral esetleg bogyókkal esznek. Nagyon finom, egyszerű elkészíteni, és a konyha sem lesz olajszagú a sütés után.
Fekete ribizli leveléből készült ital
A Louhisaaren juoma egy könnyű nyári fermentált (kicsit alkoholos) ital. Ez is olyan érdekes finn dolog, amit jó megkóstolni. Az íze számomra szokatlan, de melegben kellemes lehűtve jégkockával igen finom. A fekete ribizlit amúgy is szeretem, a bogyót és a levelét is. Az íze nem mindenkinek jön be, nagyon karakteres, de roppant egészséges is. A leveléből eddig csak teát ittam, de ez a feldolgozása sem rossz!
Ez volt állítólag Carl Gustav Mannerhein (hadvezér a második világháborúban, a finn polgárháborúban nagy szerepe volt a győzelem kivívásában, finn nemzeti hős) kedvenc itala, a recept testvére szakácskönyvéből származik. A hölgy különösen ismert szakácskönyvéről (Kokbok för finsmakare och vanliga hungriga), de emlékiratai és útleírásai is vannak.
Reméljük, hogy ezek a finomságok nektek is ugyanúgy a kedvenceitek lesznek, ahogyan nekünk! Ha bármi kérdésetek, kérésetek lenne az ételekkel kapcsolatban, ne habozzatok felvenni velünk a kapcsolatot! Jó étvágyat kívánunk!
Kata és Csenge
